A Covid-19 válság előtti évekhez hasonlóan „minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a munkanélküliség kockázata”.
2022 harmadik negyedévében az ÁFSZ hálózat huszonnyolc tagállamában csökkent a munkanélküliség a tavalyi év azonos negyedévéhez képest, tizennyolc országban pedig alacsonyabb volt az átlagos munkanélküliségi ráta, mint 2019 harmadik negyedévében.
2022 első felében különösen a felsőfokú végzettségűek profitáltak a jó gazdasági fejlődésből, de tizenkét tagországban jelentősen csökkent az alacsony képzettségűek munkanélkülisége is, azonban a jelenlegi fejlemények ismét csökkenthetik a képzetlenek esélyeit.
2013 óta az alacsony képzettségűek munkanélküliségi rátája csökken, ez a tendencia – a járvány 2020-2021-es évének kismértékű növekedése után – 2022-ben is folytatódik. A közepes és magas képzettségűek munkanélküliségi rátája is ezt követi. irányzat.
1. ábra: Az Európai Unió tagállamainak átlagos munkanélküliségi rátája iskolai végzettség szerint 2019-től 202-ig1
Forrás: Adatbázis - Eurostat une_educ_a
A nemzetközileg összehasonlítható munkaerő-piaci adatokban a személyeket a következő képzettségi szintek szerint osztályozzák:
– ISCED 0–2. szint (az általános, alapfokú és alsó középfokú oktatásnál alacsonyabb), a továbbiakban: „alacsony képzettségű személyek".
– ISCED 3. és 4. szint (felső középfokú és középiskola utáni nem felsőoktatás), a továbbiakban: „középfokú végzettséggel rendelkező személyek".
– ISCED 5–8. szint (felsőfokú oktatás), a továbbiakban: „magasan képzett személyek"
Az alacsony képzettségűek (15-74 évesek) munkanélküliségi rátája Európában átlagosan 12.2% volt 2022 harmadik negyedévében. A közepesen képzett munkavállalók körében sokkal kisebb volt a munkanélkülivé válás kockázata, 5.7%, a magasan képzettek esetében az arány még csak 3.7% volt. Az átlagos munkanélküliségi ráta minden iskolai végzettségre vonatkozóan így a válság előtti szint alatt maradt (2019 harmadik negyedévéhez képest).
2. ábra: Az Európai Unió tagállamainak átlagos munkanélküliségi rátája iskolai végzettség szerint; 3rd negyedév 2019-3rd 2022. negyedév
Forrás: Adatbázis - Eurostat une_educ_q
Nemcsak az EU-átlagban, hanem az ÁFSZ hálózat minden tagállamában a következők érvényesek: magas a munkanélküliségi ráta az ISCED 0-2 szintűek körében, a munkanélküliségi ráta az általános ráta szintjén a közepesen képzetteknél és jelentősen alacsonyabb ráta a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára.
A munkanélküliségi ráta iskolai végzettség szerinti alakulása figyelemre méltó különbségeket mutatott az ÁFSZ-hálózat tagállamai között három éves összehasonlításban. Kilenc országban az összes ISCED kategóriába tartozó személyek munkanélküliségi rátája alacsonyabb volt, mint 2019 harmadik negyedévében. Tizenkét országban csökkent az alacsony iskolai végzettségűek munkanélküliségi rátája, tizenhét országban pedig csökkent a munkanélküliség a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya három éves összehasonlításban.
Annak ellenére, hogy az alacsonyan képzettek munkanélküliségi rátája 2022 európai országban csökkent, a munkanélkülivé válás kockázata továbbra is magas maradt ebben a csoportban: Európában 2.1 harmadik negyedévében a munkanélküliségi ráta átlagosan 3.3-szerese volt a munkanélküliek arányának. középfokú végzettségűek és XNUMX-szorosa a felsőfokú képesítéssel rendelkezőkének.
Svédországban, Csehországban és Szlovákiában különösen nagy volt a különbség 2022 harmadik negyedévében: az alacsonyan képzettek munkanélküliségi rátája 8.3-szorosa volt a magasan képzetteké Svédországban, 13.9-szerese a Cseh Köztársaságban és 14.9-szerese. Szlovákiában.
Ábra 3: Az ÁFSZ-hálózat tagállamainak átlagos munkanélküliségi rátája 0-2 és 5-8 iskolai végzettség szerint (alacsony és magas képzettségi szint) 2022 harmadik negyedévében
Ezek a tendenciák abban is figyelemreméltóak, hogy a munkanélküliek és összességében (15-74 évesek) foglalkoztatottak száma évek óta növekszik, de az alacsony képzettségűek száma a munkaerőpiacon csökken.
Az iskolai végzettség szintje a korábbi évekhez hasonlóan a hároméves intervallumban jelentősen eltolódott a felsőoktatás felé; ennek a csoportnak a növekedési üteme Európában átlagosan 9.7% volt (2022 harmadik negyedévének összehasonlítása 2019 harmadik negyedévével).
4. ábra: EU-27 foglalkoztatottak és munkanélküliek iskolai végzettség szerint (ezerben); 3rd negyedév 2019, 2020, 2021 és 2022 ezernds
Forrás: Adatbázis - Eurostat lfsi_educ_q és une_educ_q
Záró megjegyzés: Szerencsére egyre több embernek sikerül a tankötelezettségen túli oktatást elvégeznie. Ez egy pozitív fejlemény, amelyet az Európai Ifjúsági Garancia és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat is erősen támogat. Ennek ellenére a további erőfeszítések elengedhetetlenek, mert bár kevesebb az alacsonyan képzett ember a munkaerőpiacon, munkalehetőségeik érezhetően csökkennek.
Hagy egy Válaszol