A Covid-19-válság és a gazdasági termelés 2020 első felében bekövetkezett visszaesése mély nyomokat hagyott az európai munkaerőpiacon, különösen a szolgáltatásorientált ágazatok, például a turizmus, a kereskedelem, a légi közlekedés és a gazdasági szolgáltatások, mint például a személyi kölcsönzés és a kulturális szektor. érintett.
A válság hatásainak enyhítésére gyakorlatilag minden tagállam bevezetett megfelelő gazdasági eszközöket, például munkaidő-kiigazítást és munkahelymegőrző intézkedéseket, például rövidített munkaidőt. Egyes tagállamok kidolgozták a jogalapot arra, hogy a munkaadók a munkavállalókat rövid távra, visszatérési lehetőséggel vagy újrafoglalkoztatási kötelezettséggel bocsássák el. Sok országban a kereslet visszaesését szenvedő vállalkozások kaptak pénzügyi támogatást.
A munkanélküliségi ráták ezért sok országban korlátozottan alkalmazhatók a munkahelymegőrző intézkedések miatt. A 2020-as munkaerő-piaci helyzetet sokkal értelmesebben ábrázolták az olyan mutatók, mint a munkahelyről való távolmaradás vagy a keresőtevékenységgel nem rendelkezők száma.
A munkából hiányzók száma, amely 36 második negyedévében 2020 millió körül érte el a csúcsot, egy évvel később 19.7 millió volt, vagyis alig haladja meg a válság előtti év 2019 második negyedévének adatait. Az inaktívak száma 2020 második negyedévében 6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és 2021 második negyedévében visszaállt a válság előtti szintre.
Míg 2020-ban a munkanélküliségi ráta 0.4 százalékponttal haladta meg a 2019-es szintet, addig 2021 éves átlagában a munkanélküliségi ráta az EU 27 tagországaiban 7 százalék volt, azaz 0.2 százalékponttal magasabb, mint 2019. A férfiak munkanélküliségi rátája 6.7% (+0.2 százalékpont 2019-hez képest), a nőké pedig 7.4% (+0.2 százalékpont).
A munkaerő-piaci helyzet azonban nagyon eltérően alakult az ÁFSZ hálózat egyes tagállamaiban. Hét országban csökkent a munkanélküliségi ráta 2019-hez képest, más országokban 0.1 százalékpont (Lengyelország, Bulgária, Dánia) és 2.5 százalékpont (Izland, Liechtensteinre vonatkozóan nincs adat) közötti növekedés.
1. ábra: A munkanélküliségi ráta 2021-ben (15-74 évesek) és százalékpontos változás 2019-hez képest
Forrás: Adatbázis - Eurostat une_rt_a; Liechtensteinre vonatkozóan nincsenek adatok, Norvégiában idővonaltörés, Spanyolországban és Franciaországban eltérő definíciók
A fiatalok (15-24 évesek) munkanélküliségi rátája a 25 tagállamban továbbra is egyértelműen a 2019-es szint felett maradt, és mindössze négy tagállammal maradt el a válság előtti szinttől.
2. ábra: A fiatalok (2021-15 évesek) munkanélküliségi rátája 24-ben és százalékpontos változás 2019-hez képest
Forrás: Adatbázis - Eurostat une_rt_a; Liechtensteinre vonatkozóan nincsenek adatok, Norvégiában idővonaltörés, Spanyolországban és Franciaországban eltérő definíciók
A tartós munkanélküliség, amely 2009 és 2013/14 között 5.4-ről 11 millió fölé emelkedett a pénzügyi és gazdasági válság következtében, a következő években tovább csökkent, de 2021-ben hét év után először ismét emelkedett. 2021 éves átlagában 2.868 millió nő és 2.987 millió 15 és 74 év közötti férfi volt több mint 12 hónapig munka nélkül.
Hagy egy Válaszol