Az az alapszabály, hogy „minél magasabb az oktatás, annál alacsonyabb a munkanélküliség kockázata”, az ÁFSZ-hálózat valamennyi tagállamában (EU, Island és Norvégia) érvényes, mindössze két apró kivétellel, és bár egyre kevesebb és kevesebb az egész Európában a munkaerőpiac alacsony végzettsége miatt, az eltérés e fejlemények ellenére továbbra is növekszik. Az automatizálás növekvő szintje és a gyártóberendezések harmadik országokba történő költöztetése csökkenti a képzetlen személyek kilátásait, aminek eredményeként a további politikai intézkedések nélkülözhetetlenek. 2005 óta az egyes országok fejleményei nagyon változatos eredményeket hoztak, amelyekben a demográfiai fejlemények és a migráció szintén kölcsönhatásba lépnek.
A nemzetközileg összehasonlítható munkaerő-piaci adatok az alábbi formális képesítési szintek szerint bonthatók fel:
- ISCED 0–2. Szint (alacsonyabb, mint az általános, általános és középfokú oktatás), amelyet „alacsony képzettségű munkaerőnek” neveznek.
- ISCED 3. és 4. szint (középfokú és középfokú nem felsőfokú oktatás), amelyet „közepes képesítésű munkaerőnek” neveznek.
- ISCED 5–8. Szint (felsőfokú oktatás), amelyet „magasan képzett munkaerőnek” neveznek.
Az alacsony képesítési képességekkel rendelkezők munkanélküliségi rátája (15–74 év) 13.2-ban az európai átlagban 2018% volt. A közepes képesítéssel rendelkező munkavállalók jelentősen alacsonyabb kockázatot jelentenek munkanélkülivé válásuknál (6.2%), a magasan képzetteknél pedig a munkanélküliségi ráta 4.1% volt. mindössze XNUMX%.
Az alacsony végzettséggel rendelkezők helyzete határozottan romlott a 2005 és 2018 közötti időszakban; a rés egyértelműen megnőtt ebben az időszakban. Míg a munkanélküliségi ráta 2005-ben csak a középképzettséggel rendelkező dolgozók 1.3-szorosával, a 2.4% -kal magasabb volt a magasan képzett munkaerőnél, az alacsony végzettséggel rendelkezők munkanélküliségi rátája 2018-ban 2.1-szer, illetve 3.2-szer magasabb volt. Az is teljesen világos, hogy 2018-ban a munkanélküliség az alacsonyan képzett munkaerő aránya meghaladja a 2005. évi értéket, míg a többi két csoport esetében ezek az adatok egyértelműen csökkentek.
Ez figyelemre méltó a a munkaerő fejlesztése (munkanélküliek és 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak) 2005 óta az ÁFSZ-hálózat valamennyi tagállamában csökkenő tendenciát mutat az alacsony képzettségű munkaerő, kivéve Észtországot, Svédországot és Norvégiát. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek iskolai végzettsége minden tagállamban egyértelműen a felsőoktatás felé haladt, e csoport növekedési üteme Dániában 18% és Málta 196% között volt a 2005 és 2018 közötti időszakban.
Az a pozitív tendencia, hogy egyre több ember képes a kötelezőn túllépni az oktatás szintjére, nem csupán üdvözlendő; erõteljesen támogatták az Európai Ifjúsági Garancia és az állami foglalkoztatási szolgálatok. Ennek ellenére továbbra is további politikai erőfeszítéseket igényel, mivel annak ellenére, hogy az alacsony képzettséggel rendelkezők száma a munkaerőpiacon valóban csökken, a munkalehetőségeik is észrevehetően tovább csökkennek.
hangsúlyozza Johannes Kopf, a PES-hálózat elnöke.
A munkaerő száma közepes képesítéssel az egész EU-ban nem volt kitéve erőteljes ingadozásoknak, azonban az egyes tagállamokban eltérő fejleményeket figyeltek meg, valószínűleg a migrációs mozgások miatt is - a Cseh Köztársaságban a munkaerő száma 7% -kal csökkent 2005 és 2018 között, és a munkanélküliségi ráta 5.1 százalékponttal csökkent. Lengyelországban az ezen iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma 14% -kal csökkent, amit a munkanélküliségi ráta egyértelmű, 14.7% -os csökkenése követ. Ez a tendencia megfigyelhető Szlovákiában is - ahol a munkaerő 7% -kal, a munkanélküliségi ráta 8.6 százalékponttal csökkent 2005-hez képest.
Németországban azonban a munkanélküliségi ráta csökkenését a növekvő munkaerő-kínálat kísérte (a munkanélküliségi ráta 8.2 százalékponttal csökkent 2005-hez képest, a munkaerő 6% -kal nőtt).
A munkanélküliségi ráta legnagyobb növekedését Görögországban regisztrálták (+9.8 százalékpont), a közepes végzettségű munkaerő számának csökkenésekor (-4%).
A munkanélküliségi ráta az iskolai végzettség szintje szerint, de az egyes országok fejleményei is jelentős különbségeket mutatnak 2005 és 2018 között. Például észrevehető - az összes többi országgal ellentétben - hogy a magasan képzett munkaerő munkanélkülisége Dániában valamivel meghaladta a középképzettségű munkaerő szintjét 2018-ban, Portugáliában pedig az alacsony képzettségű munkavállalók minimálisan jobb kilátásokkal rendelkeznek, mint a közepes képesítésű munkaerő.
Az alacsonyan képzett munkaerő helyzetének alakulása egyértelműen növekvő kockázatot mutatott, különösen Svédországban, ahol 2005-ben az alacsony végzettséggel rendelkezők munkanélküliségi rátája továbbra is 1.9-szeres, a középfokú képesítéshez képest 2.9-szeres, illetve 2018-szeresen magasabb volt, mint a magasan magas képesítésűek, és 4.2-ban munkanélküliségi ráta 5.3, illetve XNUMX-szor magasabb volt.
Az alacsonyan képzett munkaerő helyzetének alakulása egyértelműen növekvő kockázatot mutatott, különösen Svédországban, ahol 2005-ben az alacsony végzettséggel rendelkezők munkanélküliségi rátája továbbra is 1.9-szeres, a középfokú képesítéshez képest 2.9-szeres, illetve 2018-szeresen magasabb volt, mint a magasan magas képesítésűek, és 4.2-ban munkanélküliségi ráta 5.3, illetve XNUMX-szor magasabb volt.
Mind a Cseh Köztársaságban, mind a Szlovákiában a különbség 2018-ban különösen erőteljesen nőtt - az alacsony végzettséggel rendelkezők munkanélküliségi rátája 5.1-szer magasabb volt, mint a közepes képesítésű munkavállalóké, és 8.9, illetve 9.6-szor magasabb a magasan képzett munkaerőnél.
Ezt követően az egyes országoknak megfelelő grafikus ábrázolást lehet bemutatni.
Ország részletei
Nyers adattábla
Az iskolai végzettség szintjétől függetlenül a munkanélküliségi ráta természetesen elsősorban az utóbbi évek gazdasági fejleményeivel volt összhangban.
A nehéz gazdasági körülmények 2009 óta jelentenek kihívást az emberek számára az iskolai végzettség minden szintjén.
A hálózat hat tagállamában a munkanélküliségi ráta 2018-ban is megmaradt mindhárom ISCED kategóriában a 2005. évi értéket meghaladóan, tizenegy tagállamban - az összes végzettségi szint alatt a 2005. évi szint alatt maradtak.
In Görögország, Spanyolország és Portugália sok felsőfokú végzettséggel rendelkező személy munkanélkülivé vált az államadósság-válság eredményeként. 2008-ban ez a három ország már regisztrálta a legmagasabb munkanélküliségi rátát ezen az iskolai végzettség szintjén; 2013-ig az arány 20.4% -ra emelkedett Görögországban, 16% -ra Spanyolországban és 12.7% -ra Portugáliában. Míg a munkanélküliségi ráta Portugáliában 5.4% -ra esett ki 2018-ban, Görögország és Spanyolország egyértelműen továbbra is meghaladta a 2005-ben regisztrált rátákat.
Az egyes országok demográfiai helyzete egyre nagyobb kihívást jelentő tényezővé vált.
In Bulgária és a Románia észrevehető népességcsökkenés (-8%, illetve -9%), amelyet elsősorban a 20 és 34 év közötti népesség csökkenése jellemez (24%, illetve -32%). Ez azt is eredményezte, hogy ebben a korcsoportban a rendelkezésre álló munkaerő-kínálat jelentősen visszaesett, elérve -19% -ot Bulgáriában és -27% -ot Romániában.
In Spanyolország és a Csehország a népesség összesen 8% -kal, illetve 4% -kal nőtt, a 20–34 éves korcsoport azonban 27% -kal, illetve 20% -kal csökkent; és a munkaerő még ennél is jelentősebben, 31% -kal, illetve 23% -kal csökkent.
Az Európai Unió egész területén a teljes népesség 4% -kal haladta meg a 2005-ös évet, a 20–34 éves korosztály szintén átlagosan 9% -kal csökkent az egész Unióban. Ezeket a tendenciákat a munkaerő-kínálatban is regisztrálták, összességében 6% -os növekedést mutatva, míg a 9-20 éves korcsoportban 34% -os csökkenést figyeltünk meg.
Megjegyzés: A 2005 és 2018 közötti (a lehető legnagyobb) figyelési időszakot a 2004-es adatok folytonossága miatt választották ki.
Speciális bejelentés: a Munkaerőpiaci Közlemény következő kiadása 2019 októberében jelenik meg; a foglalkoztatási tendenciákra összpontosítva a PES-hálózat tagállamain belül.
Hagy egy Válaszol