A járvány befolyásolta a PES -hálózat működési módját. A Benchlearning harmadik ciklusának előkészítése során a lezárások sürgettek bennünket, hogy tegyük fel az értékelésünket, de csak rövid időre…
Kedves olvasó. Havi munkaerő -piaci közleményünk célja, hogy az EUROSTAT releváns adatainak elemzése alapján munkaerő -piaci információkat nyújtson. A munkaerő -felmérésben bekövetkezett változás miatt a 2009–2020 közötti munkanélküliségi ráta felülvizsgálatra kerül, és 2022 tavaszán elérhetővé válik az EUROSTAT adatbázisában. Mivel ehhez várnunk kell az adatok kiadására, ez nem jelenti azt, nem fogunk új munkaerő -piaci közleményt kiadni. Ezért szeretnénk tájékoztatást adni a Benchlearning jelenlegi tevékenységéről a COVID-19 válság idején.
Mivel a PES -hálózatot 2014 -ben hivatalosan is bevezették, tagja, az ÁFSZ elkötelezett a folyamatos értékelés - Benchlearning - mellett. A benchmarking ötvözi a minőségi és mennyiségi értékeléseket a kölcsönös tanulási gyakorlatokkal, amelyek célja az intézményi kapacitás javítása az átláthatóság, a tudatosság és az egymástól való tanulási hajlandóság révén. 2014 óta a hálózat két teljes körű PES -értékelést hajtott végre, és ambiciózus éves munkaprogramokkal foglalkozott a fejlesztés területeivel. Az ÁFSZ ezen erőfeszítéseit nagyrészt elismerték, amikor az európai társjogalkotók további 7 évre kiterjesztették az ÁFSZ-hálózatot. A meghosszabbítás fő oka az Európai Bizottság által benyújtott értékelés volt, amely sikeresnek ítélte a Benchlearning végrehajtását, és az intézményi együttműködés legjobb példája.
A hálózat bővítésén felbuzdulva a tagok megkezdték a harmadik értékelési ciklus tervezését. 2014 óta az értékelések helyszíni látogatásként történtek. Az ÁFSZ szakértőinek képzett csoportja ellátogat az ÁFSZ-be, hogy közösen értékelje az ÁFSZ kapacitását és az ÁFSZ teljesítményét olyan főbb működési területek szerint, mint a stratégiai teljesítménymenedzsment, az operatív folyamatok tervezése, az átmenetek fenntartható aktiválása és kezelése, a munkaadókkal fenntartott kapcsolatok, a bizonyítékokon alapuló tervezés és megvalósítás ÁFSZ -szolgáltatások, partnerségek és érdekeltek kezelése, ÁFSZ -források elosztása és változáskezelés. Az ÁFSZ értékelési keretrendszerében ezeknek a területeknek külön fejezetet szentelnek. Viszont minden szakasz tartalmazza az úgynevezett PES teljesítménynövelőket, azaz szervezeti módszereket, struktúrákat és megoldásokat, amelyek az ÁFSZ -ek rövid vagy középtávon változhatnak.
Amikor 2020 elején megkezdődött a harmadik látogatási ciklus, a hírek nemrégiben egy újonnan azonosított víruscsoportról számoltak be a világ másik felén. A járvány első sokkját az ÁFSZ rendkívüli intézkedései követték, amelyek nagymértékben megkérdőjelezték az intézményi ellenálló képességet. Míg a harmadik ciklus első látogatása még fizikai megbeszélésként is megtörténhet, a globális események arra kényszerítették a Hálózatot, hogy a Benchlearning -t szüneteltesse.
A hálózat szerint két azonnali döntést kell meghozni. Folytatja -e a Benchlearning ilyen bizonytalan perspektívát, és ha igen, hogyan történik az értékelés? Mindkét kérdésre gyorsan született döntés. A hálózat úgy döntött, hogy folytatja az értékeléseket, azonban online formában. Ráadásul a hálózat úgy döntött, hogy tükrözi a válság hatását a Benchlearning értékeléseken belül, és feltárja a PES teljesítményét a válságkezelésben, hogy bizonyítékot szerezzen arról, hogy az ÁFSZ stratégiái szervezeti megoldásokat tartalmaznak a szervezetek ellenálló képességének erősítése érdekében. A „Benchlearning” modellhez egy új „válságkezelési” szakasz kapcsolódik, amelynek célja, hogy támogassa a közös nézetet arról, hogyan:
- Az ÁFSZ megerősíti azon képességét, hogy előre jelezze és reagáljon a válsághelyzetekre, azaz szervezeti kompetenciát alakítson ki a kockázatok azonosítására, azok felmérésére, valamint megfelelő struktúrák és mechanizmusok létrehozására a megfelelő reagáláshoz
- A PES kifejezetten váratlan eseményekre reagál, és
- Az ÁFSZ lehetővé teszi alkalmazottai számára, hogy megfelelően cselekedjenek válsághelyzetekben.
Ezenkívül annak megértése érdekében, hogy a COVID-19 hogyan és milyen mértékben volt hatással a PES teljesítményére az ÁFSZ-műveletek minden területén, egy külön kérdést is hozzáadtak az értékeléshez minden egyes engedélyező számára minden szakaszban. A súlyos válsághelyzetek szisztematikus előrejelzésének, felkészülésének és kezelésének képessége számos erőforrásból és előfeltételből merül, amelyekre a Benchlearning értékelési modell más szakaszai vonatkoznak.
Az új rész különösen 3 elemre összpontosít.
- az ÁFSZ lehetősége a potenciális válságok azonosítására, értékelésére és azokra való reagálásra,
- reakciója konkrét válsághelyzetben és
- a szükséges kompetenciákat és kultúrát.
Ezzel a gazdagított Benchlearning módszertannal felszerelve a PES Network elindította a 3rd ciklus. Két kísérleti virtuális PES-értékelés és a 360 fokos nézet minden érintett oldalról összegyűjtött-a fogadó ÁFSZ személyzete, az értékelő szakértők képviselték a PES-t, a DG EMP személyzete és a támogató tanácsadó megmutatta, hogy a virtuális formátum jól működik. Ezenkívül az ÁFSZ -hálózat elismerte a virtuális formátum bizonyos nyilvánvaló előnyeit: lehetőség volt arra, hogy több társ -ÁFSZ -képviselőt vonjon be minden virtuális látogatásba, lehetővé téve, hogy több ÁFSZ tanulhasson társaik tapasztalataiból, és virtuálisan felkereshesse azokat a helyi ÁSZF -irodákat, amelyek távol vannak az ÁFSZ iroda, amely lehetetlen lenne a helyszíni látogatáskor.
Az újdonság és a virtuális kísérleti értékelések gyakorlati megvalósításához kapcsolódó technikai kihívások miatt elkerülhetetlenül az előkészítési folyamat jelentős mennyiségű további kommunikációt és technikai felkészültséget igényel. Ugyanakkor az érintett szakértők többsége megerősíti, hogy az értékelő csoportok felkészítése a virtuális látogatást megelőző további előkészítő virtuális megbeszéléseken bevált.
Melyek az első Benchlearning megállapítások a globális világjárványban működő PES -től?
Minden Benchlearning látogatás, függetlenül attól, hogy fizikailag vagy online történik, ajánlásokat készít az értékelt ÁFSZ -hez. Ezek az ajánlások az értékelők fő megállapításait jelentik, és alapul szolgálnak az értékelt ÁFSZ -nek a javítandó területek kezeléséhez. Eddig 7 értékelésre került sor a 3 -on belülrd a Benchlearning ciklusa, ezért jó időpont az időközi mérleg felállítása.
A válság számos negatív oldala mellett az egyik pozitív szempont az, hogy a válság tompán megjeleníti a szervezet hiányosságait és hiányosságait. Ez azonban számos lehetőséget kínál az ilyen hiányosságok hatékony kezelésére. A rendelkezésre álló ajánlásokat tekintve a 3rd A benchmarking ciklus során nyilvánvalóvá válik, hogy az ÁFSZ -ek hasonló kihívásokkal rendelkeznek, és hogy a válság hasonló intézményi gyengeségeket tárt fel. Ezek a fő megállapítások:
Átfogó válságkezelési stratégia hiánya
Az értékelés egyik fő eredménye az átfogó válságkezelési rendszer hiánya volt. Sok ÁFSZ rendelkezik a kockázatkezelés bizonyos elemeivel. Ezek többsége pénzügyi kockázatokra, csalásra vagy az adatvédelem és a kiberbiztonság szempontjaira összpontosít. Mindazonáltal, amint azt a Benchlearning „válságkezelés” szakaszában leírták, a hangsúlyt egy rugalmas szervezet fejlesztésére kell összpontosítani egy átfogó és koherens stratégia kidolgozása és végrehajtása, hatékony struktúrák létrehozása a szervezet esetleges károsodásának megelőzése érdekében különböző területeken, valamint alternatív forgatókönyvek kidolgozása. adott potenciális kockázatra és válsághelyzetre. Vitatható, hogy a kompresszív válságkezelő rendszer hiánya érthető, mivel korábban még nem volt hasonló válság, mint a COVID-19 járvány. A váratlan eseményekre való felkészülés azonban nem jellemzi az okos szervezetet? A járványból most kiderült, hogy az átfogó válságkezelési rendszerek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szervezetek gyorsan reagáljanak a közelgő kihívásokra. Ez különösen igaz gyorsan változó munkaerő -piaci környezetünkre.
A kulcsfontosságú teljesítménynövelők intelligens használata
A szervezet irányítása és irányítása a kulcsfontosságú teljesítménynövelők (KPI -k) alapján az elmúlt időszakban a PES rutinjává vált. A Benchlearning azonban továbbra is feltárja a PES teljesítményirányítási rendszerek hiányosságait. A gyakori kihívások a bevezetett mutatók mennyisége, az indikátorok céljai önmagukban, valamint az, hogy maguk az ÁFSZ-ek képesek-e befolyásolni egy mutató eredményét.
Sok ÁFSZ továbbra is túl sok mutatót használ, amelyek többsége nem eredmény/eredményorientált, hanem inkább bemeneti mutató. Maroknyi eredményorientált mutatót javasolnak, amelyek opcionális mutatókkal bővíthetők. Mondanom sem kell, hogy ezeket a teljesítménymutatókat össze kell hangolni a szervezet általános stratégiájával, amely folyamatos gondolkodást és alkalmazkodást igényel. Néhány ÁFSZ olyan mutatókat használ, amelyekre az ÁFSZ nincs közvetlen és lényeges befolyással. Így még akkor is, ha az ilyen mutatók révén összegyűjtött információk értékesek, az ilyen mutatók kevésbé hasznosak a szervezet irányításához.
A digitális kihívás
A járvány felgyorsította az ÁFSZ digitalizálását, azonban nem minden ÁFSZ egyformán sikeresen kezelte a digitális átalakulást. Összességében azok az ÁFSZ -ek, amelyek már előrehaladtak szolgáltatásaik digitalizálásában, jobban tudtak alkalmazkodni a válsághoz. Minél több szolgáltatás volt már elérhető digitális módon, annál jobb volt az ÁFSZ, amely képes volt fenntartani a szolgáltatásnyújtást a járvány idején. Az ÁFSZ digitalizálása nemcsak az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra vonatkozik, hanem az ÁFSZ személyzetének megfelelő digitális kapacitás kiépítésére is. Az IT -t a személyzet nem teherként fogja fel, ezért a folyamatos képzésnek együtt kell járnia az informatikai beruházásokkal.
Partnerségépítés - kiaknázatlan lehetőség
A legtöbb ÁFSZ -nek hosszú távú partnersége van a munkaerő -piaci különböző érdekeltekkel. Úgy tűnik azonban, hogy bizonyos lehetőségeket nem használnak ki kellőképpen. Számos, de nem sok példa van arra, hogy a partnerek aktívan részt vesznek a szolgáltatás létrehozásában. Az átfogó partnerségi stratégiák hiánya a partnerségekben rejlő lehetőségek elégtelen vizsgálatát tükrözi.
A minőségirányítás javítása
Sok ÁFSZ sikeresen épített ki működő minőségirányítási rendszert az elmúlt években. Azonban még mindig nagy a fejlődési lehetőség. Az átfogó minőségirányítási rendszerhez elengedhetetlen a minőségirányítás összekapcsolása minden más irányítási folyamattal, és az intézményi kultúra részévé tétele. Ez magában foglalja azt is, hogy a minőségirányítást minden szolgáltatás, folyamat és ALMP integrált részévé kell tenni, és annak biztosítását, hogy az összes személyzet tisztában legyen azzal, hogy a minőség többet jelent, mint pusztán a megfelelőség felmérése.
Ezek röviden a 3 első megállapításaird Benchlearning ciklus. Nagyon valószínű, hogy a webhelylátogatások online értékelésként folytatódnak a következő hónapokban. 2022 végéig minden tag ÁFSZ -t értékelni fognak, és ajánlásokat kapnak. Örömmel értesítjük Önt a további eredményekről.
Hagy egy Válaszol