Az Eurostat statisztikai adatai a 2020 második negyedévi munkaerő-piaci helyzetről azt mutatják, hogy a Covid-19 válság drámai fejleményei ellenére az átlagos munkanélküliség az EU-ban némileg csökkent az előző évhez képest, miközben a munkanélküliségi ráta ugyanazon a szinten maradt Ez az információ ezért nem tükrözi kellőképpen az európai munkaerőpiac jelenlegi változásait. Azok a személyek, akik elvesztették az állásukat, jelentős részük nem tudott aktívan munkát keresni állásajánlatok hiánya és az elzárásra vonatkozó korlátozások miatt, vagy nem volt elérhető a munkához, mivel gyermekeket vagy családtagjait gondozta. Ezek az egyének az ILO meghatározása szerint nem számítanak munkanélkülinek. Ezért további mutatókat számítottak ki és tettek közzé, hogy rögzítsék az Európai Unió munkaerőpiacának legfrissebb fejleményeit. A 10. számú Munkaerő-piaci Értesítő a rövid munkaidő (munka hiánya) miatti átmeneti elbocsátások gyors növekedését és a tényleges ledolgozott órák számának csökkenését írta le. Most itt egy további mutatót szeretnénk bemutatni.
A kifejezés teljes munkaerő-piaci lazaság (a 20-64 éves korosztályban) a következő csoportokat foglalja magában a munkaerőpiacon: munkanélküliek, alulfoglalkoztatottak, munkát keresők, de nem azonnal elérhetőek és munkába állók, akik azonban a jelenlegi helyzet miatt nem keresnek. Különösen utóbbi csoport jelentős, 56% -os növekedést regisztrált az EU-ban az előző év azonos időszakához képest.
1. ábra: A munkaerő-piaci lazaság összetevői az EU 27-ben: 2. második és 2019. második negyedév ezerben
A kibővített munkaerő kifejezés magában foglalja a munkaerő és a potenciális munkaerő összegét, amelyet minden munkaképes személyként meghatározunk, akik a referencia héten vagy tevékenységet folytattak munkakeresés céljából, de nem voltak munkába állók, vagy akik rendelkezésre álltak de nem végzett tevékenységet munkakeresés céljából.
Az átlagos munkaerőpiaci lazaság a megnövekedett munkaerő arányában az EU-27-ben 14.0% volt, 1.4% -ponttal magasabb, mint 2019 második negyedévében. Ez az arány a PES-hálózat szinte minden tagállamában, Izlandon emelkedett 4.3 százalékponttal, Ausztriában 3.6 százalékponttal, Írországban pedig 3.5 százalékponttal.
2. ábra: Teljes munkaerő-piaci lazaság a megnövekedett munkaerő arányában az ÁFSZ-hálózat tagállamaiban: 2 második negyedéve százalékban és változás a 2019 második negyedévéhez viszonyítva százalékpontban
A foglalkoztatás és a munkanélküliség a következő tendenciát mutatja: Míg 2020 első negyedévében a foglalkoztatás kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához képest, addig 2020 második negyedévében a foglalkoztatottság 2.4% -kal, 4.7 millióval csökkent az előző évhez képest. A munkanélküliség azonban 2020 második negyedévében is csökkent, az EU-27 munkanélküliségi rátája stabil maradt, 6.7% -on, ugyanolyan szinten, mint 2019 második negyedévében; egyes országokban még vissza is esett.
Az elmúlt hónapokban azonban a havi munkanélküliségi ráta emelkedő tendenciát mutatott, és 2020 szeptemberében átlagosan 0.9 százalékponttal volt magasabb, mint az előző év szeptemberében. A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulását tekintve a rövid ideig tartó munkavégzés miatti ideiglenes elbocsátások száma (Munkaerő-piaci Értesítő 2020 november), valamint a munkalehetőségek hiánya miatt munkát nem keresők száma értelmesebb képet nyújt a PES-hálózat tagországainak munkaerő-piaci fejleményeiről.
Hagy egy Válaszol