Az Európai Unió tagországaiban az 2018 éves átlaga 181.4 millió ember volt 15 és 64 között teljes munkaidőben foglalkoztatva (110.2 millió férfi és 71.2 millió nő), további 43 millió részmunkaidőben foglalkoztatott (10.5 millió férfi és 32.5 millió nő).
A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a legnagyobb Hollandiában, Ausztriában és Németországban
Az 2018-ben a részmunkaidőben foglalkoztatottak legnagyobb arányát Hollandiában 50.1% -on, Ausztriában 27.3% -on és Németországban 26.8% -on; ezekben az országokban a nők részmunkaidős foglalkoztatási aránya is a legmagasabb volt. Hollandiában ez az arány 75.6% volt, Ausztriában az 46.9%, Németországban pedig az 46.3% volt. Az európai átlagban a részmunkaidőben foglalkoztatott férfiak aránya az 8.7% volt, a nők pedig az 31.3%.
Az EU-ban szinte minden tizedik foglalkoztatott férfi és szinte minden harmadik alkalmazott nő részmunkaidőben foglalkoztat. Az arány továbbra is növekszik, ezért sok tagállamban már nem csupán mellék kérdés. A lehetőségek és a részmunkaidős foglalkoztatás kockázata előtt, például a képzett munkaerő hiánya, a rugalmasság tartaléka, az ápolási felelősség és az öregségi szegénység veszélye miatt, ajánlott ezt a kérdést alaposan és alaposan elemezni. megvitatni nem csak európai szinten.
állítja Johannes Kopf, az Európai Állami Foglalkoztatási Szolgálatok hálózatának elnöke.
Az elmúlt évtizedben az EU-tagállamokban a részmunkaidős foglalkoztatás átlagosan 12.6% -kal nőtt
A teljes munkaidős foglalkoztatás csak mérsékelt növekedést mutatott, átlagosan + 0.5% -kal az elmúlt évtizedben, és főként annak tulajdonítható, hogy a nők teljes munkaidős foglalkoztatása növekedett (+ 4.0%), mivel a férfiaké 1.7% -kal csökkent.
Az EU-tagállamokban az 2018-ben a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma nagyobb volt, mint az 2008-nél, 12.6% -kal, így a férfiak egyértelmű relatív növekedése 24.5% -kal nőtt a nőkkel összehasonlítva (+ 9.2%). Lásd az összes részletet az alábbiakban.
Az európai átlagban az 25 és 15 közötti életkorú részmunkaidőben foglalkoztatottak csaknem 64% -a „önkéntesen részmunkaidőben foglalkoztatott”.
A részmunkaidős foglalkoztatás okai a férfiak és a nők esetében eltérőek, és eltérő országsúlyt mutatnak. Európában átlagosan a férfiak elsődleges oka az volt, hogy második okként nem találtak teljes munkaidős pozíciót, képzést és továbbképzést. A nők leggyakrabban kijelentették, hogy kötelesek gondoskodni a gyermekekről és más rokonokról, ezt követően pedig hiányoztak a teljes munkaidős állások. Lásd az összes részletet az alábbiakban.
Ezen a ponton a két leggyakrabban megnevezett okot kell alaposabban megmagyarázni. Azokat az alkalmazottakat, akik nem találtak teljes munkaidős állást, „önkéntelen részmunkaidős foglalkoztatásnak” is nevezzük. Az egész Európai Unióban a részmunkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 24.8% -a (2018: 22.1% nő és 33.4% férfi) tartozik ebbe a csoportba; az ÁFSZ-hálózat 12 államában ez az arány egyértelműen meghaladta az átlagot.
Elsősorban a nők állították a gyermekek és más rokonok gondozását a részmunkaidős foglalkoztatás választásának okaként; átlagosan a megkérdezettek 22.3% -a állította ezt elsődleges okként - azonban a férfiaknak csak 5.3% -a, de a nőknek 27.7% -a. A gondozási létesítmények elégtelen rendelkezésre állásának és a családon belüli különféle példamodelleknek tulajdonítható, hogy a családdal kapcsolatos kötelezettségek miatt a munkaidő csökkentésének számos oka közül csak kettőt fel lehet tüntetni.
Minél magasabb az oktatás, annál alacsonyabb a részmunkaidős foglalkoztatási arány
Az EU átlagában a férfiak és a nők részmunkaidős foglalkoztatási aránya korrelál az oktatás szintjével - minél magasabb az oktatás, annál alacsonyabb a részmunkaidős foglalkoztatás aránya. Ez a kapcsolat a nők részmunkaidős foglalkoztatási rátájával azonosítható az összes tagállamban, kivéve a Cseh Köztársaságot és Ausztriát.
Az iparban és az építőiparban a teljes munkaidőben betöltött pozíciók csökkennek, a harmadlagos szektorban a pozíciók száma tovább növekszik
Az 2018-ban a foglalkoztatottak csak 24% -aa termelésorientált vállalkozásokban és az építőiparban dolgozott, míg az 2008-ban még mindig 28% -ot tettek ki. Ezzel szemben a tercier szektorban ez az arány 67% -ról 71% -ra nőtt.
Az elmúlt évtizedben a teljes munkaidős pozíciók elsősorban az ipari és építőiparban vesztek el. A tercier szektorban működő vállalkozások azonban továbbra is rendkívül magas növekedést mutattak a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben betöltött pozíciókban, elsősorban szabadúszó, tudományos, műszaki és egyéb kereskedelmi szolgáltatások nyújtásakor, majd az idegenforgalom, az egészségügy és a szociális, valamint a információs és kommunikációs ágazatok.
Részletek:
Teljes munkaidős foglalkoztatás fejlesztése 2008-2018
wdt_ID | Érintett országok | Végösszeg | Női | Férfi |
---|---|---|---|---|
1 | Európai Unió - 28 ország | 0,5 | 4,0 | -1,7 |
2 | Belgium | 3,6 | 11,2 | -0,4 |
3 | Bulgária | -7,0 | -7,3 | -6,8 |
4 | Csehország | 2,1 | 4,5 | 0,4 |
5 | Dánia | -2,0 | 1,7 | -4,4 |
6 | Németország | 4,8 | 7,8 | 3,3 |
7 | Észtország | -5,3 | -8,5 | -2,4 |
8 | Írország | 0,2 | 9,0 | -5,0 |
9 | Görögország | -20,3 | -16,6 | -22,5 |
10 | Spanyolország | -8,9 | -1,3 | -13,4 |
11 | Franciaország | 2,3 | 7,0 | -0,9 |
12 | Horvátország | -4,2 | 0,7 | -7,9 |
13 | Olaszország | -5,4 | -2,5 | -6,9 |
14 | Ciprus | 0,4 | 7,3 | -4,9 |
15 | Lettország | -14,8 | -14,7 | -14,8 |
16 | Litvánia | -5,8 | -4,3 | -7,3 |
17 | Luxemburg | 37,3 | 63,7 | 24,7 |
18 | Magyarország | 15,6 | 14,2 | 16,8 |
19 | Málta | 45,1 | 87,8 | 28,3 |
20 | Hollandia | -4,1 | 4,3 | -6,4 |
21 | Ausztria | 1,5 | -0,4 | 2,6 |
22 | Lengyelország | 5,1 | 5,8 | 4,7 |
23 | Portugália | -2,8 | 6,2 | -10,0 |
24 | Románia | -3,5 | -6,9 | -0,8 |
25 | Szlovénia | -3,1 | -4,3 | -2,2 |
26 | Szlovákia | 1,9 | 3,4 | 0,8 |
27 | Finnország | -4,1 | -4,3 | -3,9 |
28 | Svédország | 13,7 | 24,2 | 7,4 |
29 | Egyesült Királyság | 7,3 | 12,3 | 4,5 |
30 | Izland | 8,1 | 11,9 | 5,8 |
31 | Norvégia | 7,7 | 14,5 | 3,6 |
Részmunkaidős foglalkoztatás fejlesztése 2008-2018
wdt_ID | Érintett országok | Végösszeg | Női | Férfi |
---|---|---|---|---|
1 | Európai Unió - 28 ország | 12,6 | 9,2 | 24,5 |
2 | Belgium | 16,6 | 12,2 | 35,8 |
3 | Bulgária | -14,0 | -21,7 | -4,5 |
4 | Csehország | 54,0 | 50,9 | 65,7 |
5 | Dánia | 3,2 | -1,8 | 15,1 |
6 | Németország | 14,4 | 13,0 | 20,9 |
7 | Észtország | 72,5 | 59,3 | 104,3 |
8 | Írország | 6,0 | -0,4 | 25,8 |
9 | Görögország | 38,7 | 17,1 | 93,7 |
10 | Spanyolország | 17,6 | 10,2 | 46,9 |
11 | Franciaország | 10,7 | 4,0 | 42,8 |
12 | Horvátország | -24,6 | -20,0 | -30,8 |
13 | Olaszország | 29,6 | 22,1 | 58,7 |
14 | Ciprus | 68,1 | 49,7 | 117,1 |
15 | Lettország | 6,2 | 13,5 | -6,0 |
16 | Litvánia | 3,3 | 3,8 | 2,1 |
17 | Luxemburg | 36,8 | 23,6 | 174,2 |
18 | Magyarország | 13,0 | 23,0 | -3,2 |
19 | Málta | 76,6 | 65,9 | 109,3 |
20 | Hollandia | 12,8 | 9,2 | 22,5 |
21 | Ausztria | 29,8 | 25,7 | 50,5 |
22 | Lengyelország | -13,5 | -8,0 | -23,2 |
23 | Portugália | -11,5 | -23,9 | 25,8 |
24 | Románia | -28,7 | -32,8 | -24,9 |
25 | Szlovénia | 18,6 | 37,0 | -7,0 |
26 | Szlovákia | 104,1 | 84,8 | 150,6 |
27 | Finnország | 18,0 | 14,7 | 25,0 |
28 | Svédország | -3,0 | -10,1 | 18,8 |
29 | Egyesült Királyság | 10,0 | 6,9 | 21,5 |
30 | Izland | 18,1 | 14,7 | 28,6 |
31 | Norvégia | -1,4 | -7,8 | 17,3 |
A részmunkaidős foglalkoztatás fő oka a teljes részmunkaidős foglalkoztatás százalékában (15-64 év) az éves átlagos 2018: az ÁFSZ-hálózat tagországai
„Nem találok teljes munkaidőt” ok
wdt_ID | Érintett országok | Végösszeg | Férfi | Női |
---|---|---|---|---|
1 | Európai Unió - 28 ország | 24,8 | 33,4 | 22,1 |
2 | Belgium | 6,8 | 11,4 | 5,6 |
3 | Bulgária | 56,9 | 62,3 | 51,3 |
4 | Csehország | 6,5 | 5,0 | 7,0 |
5 | Dánia | 12,1 | 10,9 | 12,7 |
6 | Németország | 10,2 | 15,9 | 8,9 |
7 | Észtország | 5,8 | 4,5 | 6,4 |
8 | Írország | 17,7 | 32,0 | 11,8 |
9 | Görögország | 70,1 | 75,4 | 66,5 |
10 | Spanyolország | 55,8 | 63,0 | 53,5 |
11 | Franciaország | 42,0 | 49,2 | 40,1 |
12 | Horvátország | 33,8 | 36,4 | 32,1 |
13 | Olaszország | 65,7 | 80,3 | 60,8 |
14 | Ciprus | 63,9 | 71,5 | 59,6 |
15 | Lettország | 33,1 | 40,1 | 29,6 |
16 | Litvánia | 24,4 | 26,5 | 23,2 |
17 | Luxemburg | 12,5 | 12,1 | 12,6 |
18 | Magyarország | 22,9 | 30,1 | 19,4 |
19 | Málta | 9,9 | 17,7 | 6,8 |
20 | Hollandia | 7,0 | 9,7 | 5,9 |
21 | Ausztria | 10,5 | 16,2 | 9,1 |
22 | Lengyelország | 15,9 | 16,4 | 15,6 |
23 | Portugália | 45,2 | 40,1 | 48,0 |
24 | Románia | 54,2 | 64,7 | 41,4 |
25 | Szlovénia | 6,5 | 3,4 | 8,0 |
26 | Szlovákia | 26,5 | 30,9 | 24,1 |
27 | Finnország | 32,1 | 32,3 | 32,1 |
28 | Svédország | 23,9 | 27,6 | 22,4 |
29 | Egyesült Királyság | 13,7 | 25,9 | 10,0 |
30 | Izland | 17,4 | 14,8 | 18,3 |
31 | Norvégia | 20,6 | 0,0 | 20,8 |
Indok: „Gyermekek vagy cselekvőképtelen felnőttek gondozása”
wdt_ID | Érintett országok | Végösszeg | Férfi | Női |
---|---|---|---|---|
1 | Európai Unió - 28 ország | 22,3 | 5,3 | 27,7 |
2 | Belgium | 21,2 | 7,6 | 24,8 |
3 | Bulgária | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
4 | Csehország | 21,9 | 0,0 | 28,8 |
5 | Dánia | 1,8 | 0,0 | 2,5 |
6 | Németország | 25,5 | 5,5 | 30,2 |
7 | Észtország | 10,6 | 0,0 | 14,5 |
8 | Írország | 21,2 | 5,2 | 27,7 |
9 | Görögország | 3,7 | 0,0 | 5,8 |
10 | Spanyolország | 12,5 | 1,9 | 16,0 |
11 | Franciaország | 21,4 | 4,9 | 25,7 |
12 | Horvátország | 9,4 | 3,7 | 13,1 |
13 | Olaszország | 14,3 | 1,2 | 18,6 |
14 | Ciprus | 7,9 | 0,0 | 12,1 |
15 | Lettország | 0,0 | 0,0 | 0,0 |
16 | Litvánia | 2,8 | 0,0 | 4,0 |
17 | Luxemburg | 28,4 | 13,4 | 31,7 |
18 | Magyarország | 12,4 | 0,0 | 17,4 |
19 | Málta | 16,3 | 4,6 | 21,0 |
20 | Hollandia | 27,3 | 9,2 | 34,1 |
21 | Ausztria | 31,8 | 5,8 | 38,0 |
22 | Lengyelország | 9,0 | 1,8 | 12,5 |
23 | Portugália | 4,4 | 0,0 | 6,3 |
24 | Románia | 2,3 | 0,0 | 4,8 |
25 | Szlovénia | 12,3 | 5,9 | 15,2 |
26 | Szlovákia | 7,4 | 0,0 | 11,5 |
27 | Finnország | 8,3 | 0,0 | 11,9 |
28 | Svédország | 15,9 | 9,2 | 18,7 |
29 | Egyesült Királyság | 32,7 | 9,7 | 39,6 |
30 | Izland | 6,6 | 0,0 | 8,9 |
31 | Norvégia | 7,9 | 0,0 | 10,6 |
Hagy egy Válaszol